Romániában, Erdélyben, a háromszéki medence északkeleti részén, a 45 51 40"–45 58 30" északi szélesség és a 26 10 00"-26 22 30" keleti hosszúság között terül el, 23 km-re Kovásznától és 11 kilométerre Kézdivásárhelytől.  A megyeszékhelytől (Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el. A 121 F megyei úton érhető el. Közigazgatásilag hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és műemléktemplomáról is híres. 
A hegyvidék – e térségben – 700-1600 m tengerszint feletti magasságban jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m, Bonyó -1542.8 m, Kóróbérc -1515 m), mely magasságtól a domborzat a medence felé hirtelen lejt egész a 600 méteres szintvonalig.
    A község területéről őskori agyagkarikák, füles-kávás bronzvésők és tetradrachmák (görög érmék) kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori pénzeket mentettek meg.

      Irásos formában 1539-ben Gelenche formában fordul elő, 1567-ben már Gelencze néven szerepel.  A település jóval régebbi, ezt bizonyitja a XIII. század elején épült, majd több építkezési szakaszon átesett műemlék erődtemplom, mely az elmult 700 év kulturális emlékeit őrzi. 
     A község népessége  4840 lélek. (2002-es népszámlálási adat) Közigazgatási területe 11.222 ha, melyből az erdő 7.237 ha-t (64,49 % ) tesz ki, a mezőgazdasági terület 3.764 ha (33,54 % -ebből 1.400 ha havasi legelő).

  Gelence és Haraly népessége a 2002-es népszámláláskor 4774 lélek volt. Községszinten 98,50% a magyarok, 1,34% a román nemzetiségűek számaránya, 0,16% vallotta magát romának.
    Nagykiterjedésű erdőségeiben virágzik a fakitermelő ipar, a községben a fűrészáru gyártás. Többen   művelik a hagyományos  mesterségeket is, a  gelencei fafaragók műhelyeiben készült számos belföldi és külföldi  köztereken, emlékparkokban, településbejáratoknál elhelyezett, felállított fából készült műalkotás, székelykapu.  Többen művelik a zsindelykészítést is.

---

Ghelinţa

Ghelinţa este o comună mare în România, în partea de est a Transilvaniei, în judeţul Covasna. Numărul de locuitori la 1 ianuarie 2008 este de 4840. Din numărul total al locuitorilor 1129 sunt pensionari, fără loc de muncă 436, copii 602, 1068 tineri şi 1605 populaţie activă.

Suprafaţa administrativă este de 11222 hectare, din care 64,49 % reprezintă pădurea, iar 35,51 % este suprafaţă agricolă. După schimbarea regimului politic s-a schimbat şi imaginea comunei, deoarece dacă în trecut extragerea ţiţeiului ocupa locul fruntaş, în timp s-a dovedit a aduce pierderi.

Întinsele suprafeţe împădurite sunt propice exploatării lemnului, iar în comună se fabrică cherestea. Mai multe personae se ocupă de meşteşugurile tradiţionale, în atelierele cioplitorilor din lemn în Ghelinţa se fabrică mai multe opere de artă, cum ar fi poarta secuiască, care se poate vedea în mai multe locuri din ţară sau în lume . Mai mulţi se ocupă  cu dogărit şi realizarea de şindrilă.Populaţia se mai ocupă şi cu agricultura ; terenurile agricole sunt în categoria a IV-a, dar aici se află ”Ţara cartofului” ( la noi se zice “pityóka” ).

O parte a populaţiei active lucrează în fabricile municipiului Târgu-Secuiesc. Din punct de vedere turistic este atractivă biserica romano-catolică din partea de sus a satului, care face parte din valorile patrimoniului cultural naţional fiind înregistrată la UNESCO, pe pereţii bisericii întâlnim frescele Sfântului Ladislau.

În judeţul Covasna, primii care au cunoscut posibilităţile  turismului  rural, au fost cei din Ghelinţa, astăzi în comună funcţionează în jur de 22 de pensiuni agroturistice. Aceasta poate fi mulţumit şi pentru valorile patrimoniului turistic, dar şi pentru ospitalitatea celor din Ghelinţa, care este renumită şi peste hotare

---

V severovýchodnej časti Rumunska, medzi 45 51 40“ – 45 58 30“ severnej šírky a 26 10 00“ – 26 22 30“ východnej dĺžky sa rozprestiera Gelence. Je vzdialená 23 km od Kovászny, 11 kmod Kézdivásárhely a 51 km od krajského mesta Sepsziszentgyorgy. Môžete sa k nej dostať na ceste F 121. Patrí k nej obec Haraly, ktorá je známa výrobou sudov a národnou pamiatkou – kostolom. Pohoria sa objavujú v nadmorskej výške 700 – 1600m /Musak – 1501m, Nagy Asztag – 1525,7 m, Bongó -1542m, Kóróberc – 1515m/.

Na území obce sa našli praveké hlinené kruhy, bronzové rydlá a tetradrachmy /grécke medaily/. V oblasti Egeru zas našli peniaze z kuruckých čias. Prvá písomná zmienka o obci je z roku 1539 ako Gelenche, od roku 1567 už ako Gelence. Sídlo však vzniklo omnoho skôr o čom svedčí aj pamätný kostolík z 13. storočia.

Počet obyvateľov obce je 4840 /údaj zo sčítania ľudu z roku 2002./ Pod jej správu patrí11.222 ha z čoho 7 237 ha /64,49%/ tvoria lesy, 3 764 ha /33,54% - z toho 1 400 ha pastviny/ ornej pôdy.

V obci žije 98,50% obyvateľov maďarskej národnosti 1,34% rumunskej národnosti a 0,16% rómov. Rozšírená je ťažba dreva a vyrábajú sa tu píly. Mnohí sa venujú drevorezbárstvu, práce niektorých majstrov zdobia námestia vo vnútrozemí i v zahraničí. Venujú sa tu aj výrobe šindlí.